Mi a különbség lánykérés és eljegyzés között? Az ősi hagyományok és az etikett szerint éles különbség van a két esemény, elhatározás között. Napjainkban a hagyományok sokat veszítettek jelentőségükből, így sokan nem tudják pontosan miben is tér el a két esemény egymástól. Ebből a cikkből kiderül a lánykérés, eljegyzés különbsége.
Lánykérés, eljegyzés különbség – A lánykérés
A lánykérésnek vagy leánykérésnek régen több elnevezése is volt. Ilyenek például kérő, kéretés, leánynéző, kulacsos puhatolódzó, követküldés. A követküldés, mint kifejezés onnan ered, hogy gyakran nem a legény ment megkérni a lányt, hanem úgynevezett követet küldött maga helyett. Ilyen követ lehetett a lánykérésnél például a szülő, egy rokon, vagy a vőfély. Mindenképpen olyan személy, aki szépen tudott beszélni.
Az eredeti magyar hagyomány szerint tehát a fiúnak kell megkeresni a lány szüleit és az édesapától megkérni a lány kezét. Biztosítania kell a szülőket tisztességes és komoly szándékairól.
A lánykérés után következett még egy lépés, az alku. Napjainkban ennek ilyen formában már nincs szerepe, régen viszont a legfontosabb, sokszor igencsak problémás momentum volt. Az alku során állapodtak meg abban, hogy milyen anyagi feltételekkel, hozománnyal adják oda lányuk kezét.
Lánykérés, eljegyzés különbség – Az eljegyzés
Amikor sikeresen megtörtént a megalkuvás, akkor mentek a menyasszonyos ház tagjai háztűznézőbe a vőlegényes házhoz. Itt jöhetett létre a kézfogó, jegyzés, más néven az eljegyzés. Ekkor húzta a vőlegény a menyasszony ujjára a gyűrűt, egyfajta ígéretként a házasságra.
Amennyiben a lány valami okból felbontotta a jegyességet, ezt a gyűrűt vissza kellett adnia.
Érdekesség, hogy eleinte csak a menyasszony kapott gyűrűt, amit általában valamilyen ékkő díszített. Ezt nevezik kísérőgyűrűnek. Csupán a 17. századtól visel mindkét fél gyűrűt az eljegyzés után, a jegyesség ideje alatt. Magyar hagyományok szerint a bal kéz gyűrűsujján viselik, s a házasság megkötése után kerül át a jobb kéz gyűrűsujjára.
Lánykérés, eljegyzés napjainkban
Mára a lánykérés, eljegyzés, mint fogalom, s mint esemény, összemosódtak. A hagyományok, szokások már nem járnak szigorú kötöttségekkel. Míg régen előre meghatározott forgatókönyv szerint zajlottak, ma ki-ki maga dönti el, hogyan szeretné megkérni választottja kezét. Vagy akár azt, hogy tartanak-e külön eljegyzést. Eljegyzési ceremónia nélkül is lehet házasságot kötni.
Napjainkban már csak a hagyományokat tisztelő vagy vallásos családokban élők kérik meg a lány kezét annak édesapjától.
Általánosságban elmondható, hogy a fiú közvetlenül a lánytól kéri meg a kezét, a gyűrű felhúzásával. Sokszor ez jelenti a jegyesség kezdetét. Máshol, eljegyzési összejövetelt tartanak, ahol barátok, családtagok jelenlétében húzzák fel egymás ujjára az eljegyzési gyűrűket.
Forrás: Hári Ékszerkészítő Műhely